Áttétes prosztatarák túlélési esélyei, Prosztatarák - Mi dönti el a túlélési esélyeket?

áttétes prosztatarák túlélési esélyei

A gesztenye nagyságú mirigy, amely a herékben termelődő spermához termel a spermiumok mozgását elősegítő, egyebek mellett cinket, citromsavat és enzimeket tartalmazó váladékot.

A prosztata által termelt tejszerű folyadék a herékből az ondóvezetéken Prosztatitával felmelegedés áramló hímivarsejtekkel keveredve biztosítja a spermiumok életképességét szavatoló környezetet.

Kit fenyeget a prosztatarák? Idehaza minden évben férfi halálát okozza a áttétes prosztatarák túlélési esélyei, a halált okozó daganatos betegségek sorában a férfiaknál a tüdőrák után a második helyen áll. A kór kialakulásának pontos okát nem ismerni, a kutatások azonban több tényezőt is feltételeznek, amelyeknek köze lehet a betegség kialakulásában.

A legnagyobb kockázat kiküszöbölhetetlen: az életkor. A kór rendszerint az idősebb férfiak betegsége: középkorúak között ritkán fordul elő, ötven év felett az életkor előrehaladtával évről-évre nő a kockázat. Az orvosok ma még keveset tudnak a prosztatarák kialakulását előidéző külső tényezőkről.

A zsíros étrend mellett több kutatás is talált arra utaló tényezőket, hogy egyes foglalkozási ágakban — elsősorban forrasztás, galvanizálás, akkumulátorgyártás során — kadmiummal dolgozó férfiakban az átlagosnál nagyobb arányban volt kimutatható prosztatakárosodás. Ennél nagyobb a szerepük olyan belső rákkeltő tényezőknek, mint a szülői nemcsak apai, hanem anyai is örökség: egyes országokban — a szakirodalomban elsősorban a skandináv államokat említik — nagyobb a prosztatadaganat előfordulási gyakorisága, ennek hátterében részben az áll: ahol tovább élnek a férfiak, ott nagyobb az esélyük arra, hogy kialakul a rendellenesség.

Fontos a családi kórelőzmény ismerete is. Megfigyelték: egyes családokban halmozottan fordult elő, hogy ez a daganattípus támadta meg a férfiakat. A prosztatarák kockázatát tehát viszonylag magasnak kell tekinteni akkor, ha a vérrokonok között már fordult elő hasonló betegség, különösen, ha azok fiatalabb életkorban alakultak ki.

A szervezet hormonháztartása is hatással van a prosztata működésére, így esetleges megbetegedésére is. Kulcsszerepe a tesztoszteronnak, a férfi nemi hormonnak van: a szexuálisan aktívabb férfiaknál nagyobb a valószínűsége a prosztatacarinóma kialakulásának.

A szexuális együttlét természetesen ennek ellenére sem ellenjavalt tevékenység, hiszen az aktivitásnak más betegségek terén éppen jótékony hatásait emelik ki. Nemcsak daganat okozhat prosztatabajt A prosztata megnagyobbodása idős korban általánosnak mondható rendellenesség, a mirigy eredeti méretének akár a többszörösére is megnövekedhet. Valójában nem maga a prosztata nagyobbodik meg: a férfi nemi hormonok csökkenésével a dülmirigy melletti női csírahámnak megfelelő szövetcsomó szaporodik fel.

A megnövekedett dülmirigy nehezíti a vizelet, mivel azon át csak a jobban telítődött, ezáltal erősebben feszülő húgyhólyag képes átpréselni a leszűkült húgycsövön át a vizeletet — ebből következően a hólyag egyre nehezebben üríthető ki, az csaknem állandóan tartalmaz valamennyi vizeletet.

A tapasztalatok szerint nem ritka, hogy a prosztata megnagyobbodás során végzett vizsgálatok, esetleg operáció során derül fény arra, hogy a dülmirigy rákos sejteket is tartalmaz.

Egyértelmű közvetlen összefüggést azonban mindeddig nem bizonyítottak a prosztata megnagyobbodása és a daganat megjelenése között, olykori együttjárásukban leginkább annak lehet szerepe, hogy mindkét rendellenesség összefüggésben áll az életkorral.

Nincs hatékony szűrés, mégis kellenek a vizsgálatok A betegség korai felismeréséhez nincs olyan módszer, amely minden esetben hatékony és egyértelmű lenne, ez az oka annak, hogy a női méhnyak- vagy emlőszűréssel ellentétben, nincs szervezett szűrővizsgálat.

A szűrés létjogosultsága ezért is vitatott, az urológusok leginkább az életkor vagy családi kórelőzmények alapján inkább az átlagosnál áttétes prosztatarák túlélési esélyei vélt pácienseknél az évente ismételt vizsgálatokra, a korai felismerésre helyezik a hangsúlyt. A prosztatadaganatot nem ritkán véletlenül fedezik fel: a rák korai stádiumban rendszerint semmilyen tünetet nem okoz. Figyelmeztető jel lehet ugyanakkor, ha valaki rendszeresen küzd vizelési problémával, vizeletében vagy ondójában vért fedez fel.

A rák előrehaladottabb formájában a lehetséges csontáttétek miatt reumás jellegű fájdalmak jelentkezhetnek. Fontos azonban leszögezni: miként a legtöbb daganattípusnál, úgy a prosztatarák esetében sem egyértelműek áttétes prosztatarák túlélési esélyei tünetek, ezért azok jelentkezése mögött számos más probléma is meghúzódhat. A prosztatarák kezdeti tünetei például teljes egészében megegyeznek a dülmirigy jóindulatú megnagyobbodásával együtt járó panaszokkal.

A férfiak alapesetben is nehezebben vehetők áttétes prosztatarák túlélési esélyei arra, 2 töredék és prosztatitis elmenjenek az orvoshoz, ám ez még inkább jellemző akkor, ha urológiai problémával kerülnek szembe. Jellemző a áttétes prosztatarák túlélési esélyei elbagatellizálása. Ennek hátterében nemcsak a szemérmesség és a szégyenérzet húzódik meg, hiszen vitathatatlan: a prosztatavizsgálat kellemetlen.

Fontos azonban, hogy mindenki megértse: az prostatite chronique bactérienne számára a prosztatavizsgálat ugyanolyan rutin művelet, mint a gyerekorvosnak az, amikor megnézni az iskolások manduláját.

Prosztatavizsgálat végbélen át A prosztata a áttétes prosztatarák túlélési esélyei át könnyen vizsgálható. Az alapvizsgálatot az jelenti, amikor az orvos egy gumikesztyűben a végbélen át megtapintja a prosztatát.

Ezt rektális digitális rectalis digitalis, DRV nevezik: az előkészületek jóval tovább tartanak, mint maga a vizsgálat. A tapaszalt urológus néhány másodperc alatt meggyőződik arról, észlelhető-e bármiféle kóros elváltozás a dülmirigyben.

A betegség legszembetűnőbb jele, ha a prosztatta az átlagosnál nagyobb, göbös, megkeményedett. Ez ugyanakkor még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a páciensnek daganata volna. Pontos diagnózis csak további vizsgálatokkal állítható fel.

Az ultrahangvizsgálat során szintén a végbélen keresztül közelítik meg a prosztatát, hogy a áttétes prosztatarák túlélési esélyei készülék segítségével meghatározzák a dülmirigy pontos nagyságát és formáját, elváltozásának alakját, mértékét.

A rákos szövet az ultrahangképen fekete folt formájában jelenik meg. Vérvétel és laboratóriumi vizsgálat Bár Öv a prosztatitisből biztonsága nem százszázalékos, a legelterjedtebb, s legelfogadottabb az a vérvizsgálat, amely során a vér PSA prosztataspecifikus antigén szintjének a meghatározása vált. A PSA egy a prosztata által termelt, s a véráramban is jelenlévő fehérje, az ondó elfolyósításában játszik szerepet.

Ennek az egyetlen mutatószámnak az alapján azonban még továbbra sem lehet egyértelműen prosztatarákot diagnosztizálni. A PSA-érték tehát egy jó arányszám, ám a diagnosztikában más arányszámokat is figyelnek. A vérvizsgálatnak ugyanakkor nemcsak a betegség felismerésében, hanem később, a kezelés hatékonyságának a megítélésében is döntő szerepe van. Esetenként nemcsak az fordul elő, hogy emelkedett PSA-érték mellett sem fedezhető fel rosszindulatú prosztatatumor, hanem megesik, hogy a prosztatában lévő rákos sejtek ellenére sem változik szembeszökően a PSA-érték.

Szövettani vizsgálat, biopszia A prosztata tumoros elváltozását egyértelműen csak szövetének patológiai vizsgálata után lehet kimondani. A végbélen keresztül végzett tűbiopsziával célzottan, a prosztata mindkét lebenyéből több mintát vesznek.

A beavatkozás ambulánsan elvégezhető, helyi érzéstelenítéssel mindössze néhány percig tart.

Amennyiben a patológiai eredmény negatív, ám a rákgyanú továbbra is fennáll, az eljárást megismételhetik, valamint a páciens PSA értékeit folyamatosan figyelik. Ha a szövettani vizsgálat pozitív eredményt hozott, a következő lépés annak kiderítése, hogy a daganat csak a prosztatát támadta-e meg vagy már áttétei is létrejöttek. A továbbiakban ultrahang, CT, Áttétes prosztatarák túlélési esélyei, csontizotóp-vizsgálat, a húgyhólyag és a végbél specifikus vizsgálata vagy röntgenfelvétel készítése is szóba jöhet, hogy a hatékony terápia meghatározásának érdekében pontosan meg lehessen állapítani azt, melyik stádiumban van a páciens.

A patológiai vizsgálat nemcsak arra deríthet fényt, hogy jelen vannak-e a rákos szövetek a szervben, hanem azok tulajdonságait is vizsgálni képes.

Alapvetően különbség tehető a jól és a kevésbé differenciált tumorok között: a differenciált, azaz a környező szövetektől jól elkülöníthetően kifejlődött elváltozás rendszerint lassabban terjed, a kevésbé lehatárolt rákos szövetek jellemzője viszont a gyorsabb burjánzás és gyorsabb áttétképzési képesség.

Vannak olyan esetek, amelyek kezelés nélkül sem idéznek elő komolyabb tüneteket, nem hordoznak életveszélyes kockázatot, ezért az ilyen esetek terápiája valójában felesleges. Fontos ugyanakkor leszögezni: ma még nem ismeretesek hatékony módszerek a kezelést nem igénylő esetek megbízható azonosítására.

Mivel megbízhatóan nem dönthető el, hogy várhatóan melyik daganatok hajlamosan a növekedésre és burjánzásra, ezért jelen álláspont szerint minden diagnosztizált prosztatarákot kezelni kell. A dülmirigyrák négy stádiumát különböztetik meg: 1-es stádium: Tünetmentes, klinikailag észrevétlen tumor, nem tapintható és rendszerint a képalkotó vizsgálatok sem mutatják ki.

Leggyakrabban a prosztata megnagyobbodás miatt elvégzett operációk során, az eltávolított szövetek utólagos patológiai vizsgálata során derül fény a rákos sejtek jelenlétére. A csomó vagy a rákos szövetek által beszűrt terület lokális, nem terjed túl a szerven. Mit mutat a Gleason-score?

Előrehaladott prosztatarák

A prosztata tumorok megjelenésükben meglehetősen egységes képet mutatnak, azonban biológiai viselkedésük alapján igen különbözőek. A prosztatarák szövettanilag legtöbbször adenokarcinóma.

áttétes prosztatarák túlélési esélyei A DGPH prostatitis kezelése

A prosztatarák sejtjeinek differenciáltságát érettségét az úgynevezett Gleason score-ral Gleason pontszámmal jellemezzük. A legdifferenciáltabbat egy, a legkevésbé differenciáltat ötös számmal jelölik. Egy műtéti vagy biopsziás anyagban a legdifferenciáltabb és a legkevésbé differenciált mintáknak az összegét adják meg.

A 2 a legkevésbé, a 10 a leginkább agresszív daganat. A prognózis és a terápia megválasztása szempontjából kiemelt jelentőségű a daganat differenciáltsága Gleason-scorekiterjedése, a diagnóziskor észlelt PSA-szint, a beteg életkora, általános állapota, társbetegségei. PSA tumormarker kontrollal követik a folyamatot A diagnózis idején lokális helyi folyamat és jó prognosztikai faktorok esetén az 5 éves túlélési arány megközelíti a százalékot.

A lokalizált daganatos betegek egy részénél azonban a megfelelő sebészeti vagy sugárkezelés ellenére biokémiai relapszus visszaesés alakul ki, melynek első jele az emelkedő PSA-szint lehet. A PSA egy fehérje, amely szinte kizárólag a prosztatarák sejtjeiből ered. Ezért tehát a vérben mérhető PSA prosztata eredetű.

A prosztatarák stádiumairól röviden

Mivel a PSA nem prosztatarák, csak prosztata specifikus, így a vérben mért emelkedett PSA koncentráció nem kizárólag a prosztatarákra jellemző. Jóindulatú prosztata megnagyobbodásban, prosztata gyulladásban is lehet emelkedett a PSA érték. Viszont normális PSA szint mellett is fordulhat elő prosztatarák néhány százalékban.

Betegszoba TV - Az áttétes prosztatarák

Prosztatarákban emelkedő PSA-szint esetén százalékban válik a betegség metasztatikussá áttétek képződnek. Ez különösen a magas kockázatú folyamatokban pl. A prosztatarák terápiás lehetőségei A prosztatarák kezelése a betegség előrehaladottságától, a beteg korától, általános állapotától, várható életkilátásának idejétől függ.

áttétes prosztatarák túlélési esélyei Legjobb gyertyák Prostate Vélemények

A terápiás lehetőségek között szerepel a sebészi beavatkozás, a sugárkezelés, a hormonterápia és a kemoterápia. Napjainkban a legújabb kutatásoknak köszönhetően gyorsan bővül a terápiás paletta.

Prosztatarák: az áttétektől függ a gyógyulás

Magyarországon is folynak klinikai vizsgálatok, és egyes új készítmények már hazánkban is elérhetőek a betegek számára. Ha az idős beteg prosztatarákja az un. Az ilyen betegek prognózisa jó, élettartamuk sem lesz rövidebb, mint a hasonló korosztályba tartozó, de nem prosztatarákos férfiak átlagos élettartama.

Műtét: a áttétes prosztatarák túlélési esélyei terápia Korán felismert esetben, amikor a daganat a prosztatán belül helyezkedik el, a teljes gyógyulás a prosztata radikális műtéttel történő eltávolításától várható. Ennek során a prosztatát és az ondómirigyeket egészben veszik ki, valamint a környéki nyirokcsomókat is eltávolítják.

Prosztatarák

Sikeres, időben való beavatkozás esetén a beteg teljesen gyógyultnak tekinthető. Legtöbbször ezt a műtétet olyan jó általános állapotú betegeken végzik el, akiknek a várható élettartama eléri vagy meghaladja a 10 évet.

Sugárterápia: külső és belső sugárkezelés Az elsődleges daganat és a kiújulások kezelésének egyik lehetősége a prosztata besugárzása, amely történhet külső vagy belső Hogyan zárja ki a prosztata alatt. A külső áttétes prosztatarák túlélési esélyei történő besugárzás a műtétnél kevésbé megterhelő, így idősebb, 70 év feletti és rosszabb általános állapotú Diclofenac gyertya és prosztatitis ajánlják.

A kezelés során külső sugárforrásból előre meghatározott alkalommal, előre meghatározott dózisú sugárzást irányítanak a daganatos területre, így a besugárzás a prosztata daganatos sejtjeit támadja, de hatással van a környező szövetekre is. Bár mai modern képalkotó eljárások segítségével a daganat jól lokalizálható, ezáltal pontos célzás válik lehetővé, amely csökkenti a mellékhatások mértékét és növeli a daganatot érő sugárzás mennyiségét, ugyanakkor a kellemetlen mellékhatások teljes kiküszöbölése nem lehetséges: kialakulhat a húgycső szűkülete, a húgyhólyag és a végbél sugárzás áttétes prosztatarák túlélési esélyei gyulladása, potenciazavar és inkontinencia vizelettartási probléma.

A belső sugárforrás lehet a besugárzandó területre behelyezett több parányi, izotópot tartalmazó kapszula vagy üresen felhelyezett és sugárzó anyaggal később feltöltött csövecske. A sugárforrás felhelyezése rövid, egyórás narkózisban bódításban ambulánsan is elvégezhető. Előnye, hogy a tumorsejteket pusztító sugárzást a kezelés néhány hónapos időtartamára úgy tudják adagolni, hogy az közvetlenül a beteg szövetet éri, az egészséges szövetek sokkal kevésbé károsodnak, mint a külső besugárzás esetén.

Alkalmazzák továbbá a sugárkezelést a csontáttétek vagy helyi daganatos beszűrődések okozta fájdalom enyhítésére, valamint a rák helyi kiújulásának kezelésére.

Hormonális háttér: Kutatók már a es években beszámoltak arról, hogy sebészeti kasztrációval és ösztrogén alkalmazásával áttétes prosztatadaganatos betegnél javulást értek el, így azóta a lokálisan előrehaladt vagy áttétes prosztatadaganatos betegek elsővonalbeli kezelése a hormonterápia.

A prosztatarák kialakulásában és progressziójában ugyanis kulcsszerepük van az androgéneknek, azaz a férfi nemi hormonoknak. Ilyen férfi nemi hormon például a tesztoszteron és az ebből egy enzim hatására kialakuló dihidro-tesztoszteron DHT.

Ezek az androgének élettani működésük során elősegítik a prosztatasejtek növekedését, működését és szaporodását. Az androgének százalékát a herék termelik tesztoszteron formájában, míg a fennmaradó százalékot a mellékvese által termelt egyéb androgén hormonok képezik. Az agyalapi mirigyben termelődő egyik hormon FSH-follikulus stimuláló hormon a herében a tesztoszteronszintézist serkenti. A prosztatadaganatok legnagyobb része hormonérzékeny, ugyanis a daganatos sejtek felszínén androgén receptorok találhatók, melyek a különböző jelátviteli utakon keresztül a tesztoszteron és a DHT hatására a daganatos sejtek további osztódását fokozzák.

A helyzetet bonyolítja, hogy áttétes prosztatarákos betegekben a herék és a mellékvesék mellett a prosztata tumorsejtek is képesek androgéneket elsősorban áttétes prosztatarák túlélési esélyei termelni. Abban az esetben, ha az androgén hatást bármilyen úton csökkentjük, akkor a rosszindulatú prosztata sejtek szaporodása is gátlás alá kerül.

A tesztoszteron szintjének csökkentésére több lehetséges módszer szolgál. Mivel a termelődés fő helyszínének a herék tekinthetők, azok műtéti eltávolítása után sebészi kasztráció a vér tesztoszteron-szintje rövid időn belül drasztikusan lecsökken, és a rákos prosztata jelentősen megkisebbedik, zsugorodik, a daganat progressziója fejlődése megszűnik.

A hereszövet besugárzással is elpusztítható, ez azonban rendszerint kevésbé eredményes, mint a műtéti megoldás. Mód van a herék hormontermelésének gyógyszeres kiiktatására, illetve felfüggesztésére is, amit kémiai kasztrációnak neveznek. A kasztrációs hatás egy- két- ill. A beteg hormonkezelését, illetve az esetleges műtétet urológus szakorvos végzi.

A hormonterápia fegyvertárába tartoznak az ún. LHRH analógok, ill.

áttétes prosztatarák túlélési esélyei Prostatitis és kreatinin

Ezek különböző hatásmechanizmusú vegyületek, ám hatásukban hasonlóak: gátolják az agyalapi mirigyben képződő szabályozó hormonok termelődését, tehát közvetve csökkentik a tesztoszteron termelődését. A hormonkezelés további módja anti-androgének androgénblokkolók adagolása.

Prosztatarák - Mi dönti el a túlélési esélyeket?

Ezek magában a prosztatában hatnak, éspedig oly módon, hogy prosztatasejtek hormonérzékelő receptoraihoz kapcsolódva gátolják a tesztoszteron, illetve a DHT dihidro-tesztoszteron sejtekhez való kötődését, így megakadályozva, hogy azok a ráksejtekre a növekedést serkentő hatásukat kifejthessék.

Az ún. Mivel a prosztatadaganatos sejtek legtöbbje hormon érzékeny, így az androgénhatást csökkentő gyógyszeres kezelésre a betegek 80—90 százaléka jól reagál, a daganat mérete csökkenni kezd, a PSA-szint is csökken. A hatás több hónapig vagy több évig is tarthat, de a hormonrezisztens sejtek hormonhatásra érzéketlen sejtek egy idő után növekedésnek indulnak, a betegség progrediál előrehaladkialakul a kasztrációrezisztens prosztatadaganat. Kasztrációrezisztens állapotról akkor beszélünk, ha a vérben a tesztoszteron szintje egy adott alacsony értéken van, ám ennek ellenére a daganat mégis növekedésnek indul.

Ilyenkor terápiaváltásra van szükség. Előrehaladott, áttétes prosztatarák akkor alakul ki, amikor a prosztata sejtekből kifejlődött daganat a nyirokrendszeren keresztül és a vérkeringéssel áttétes prosztatarák túlélési esélyei a test többi részére.

A prosztatarák leggyakrabban a csigolyákba és a nyirokcsomókba ad áttétet. A diagnózis idején már áttétet adó folyamatok, vagy az elsődleges terápia után progrediáló rosszabbodó prosztatadaganatok esetén korábban korlátozottak voltak a terápiás lehetőségek.

Kemoterápia Abban az esetben, ha kasztrációrezisztens, áttétes prosztatarák alakult ki, a kezelés irányítását onkológus szakorvos veszi át és az elsőnek alkalmazott kezelés általában a háromhetenként adott kemoterápia. Különösen igaz ez a tünetes betegekre. A kemoterápia során áttétes prosztatarák túlélési esélyei pusztító, szaporodásukat gátló daganatellenes szereket, citosztatikumokat alkalmaznak. Ha erre sor kerül, többnyire nem is egy, hanem több citosztatikus szert alkalmaznak, kombinált kemoterápiás kezelés formájában.

Új szerek klinikai kipróbálása jelenleg is folyamatosan zajlik a világ több vezető rákkutató intézetében. A kezelést addig lehet folytatni, amíg a betegség rosszabbodást nem mutat, illetve amíg a terápia hatására esetlegesen megjelenő mellékhatások azt megengedik.

Új onkológiai lehetőségek az áttétes prosztatarák kezelésében Az áttétes, kasztrációrezisztens prosztatarákos betegek esetében a közelmúltig jelentős túlélést javító gyógyszer nem állt rendelkezésre. Az elmúlt néhány évben azonban a kezelésben igen látványos fejlődés következett be.

Bár az áttétes prosztatarák továbbra is gyógyíthatatlan betegség, a tudomány nagyot lépett előre a terápiás lehetőségek szempontjából.

áttétes prosztatarák túlélési esélyei Gyertyák propoliszokkal a prosztatitisben

Az intenzív gyógyszerkutatásoknak köszönhetően újabb és újabb gyógyszerek állnak világszerte a kezelőorvosok rendelkezésére. Ezek közül némelyik már a hazai betegek számára is elérhető.

Lásd még